1. kyu (barna öv) elméleti vizsga anyaga
- Mely évek voltak a felnőtteknél a Magyar Judo legsikeresebb időszakai, és mely versenyzők nevéhez fűződnek a sikerek:
- 1986 Európa Bajnokság Belgrád
- 60 kg Csák József I.
- 71 kg Hajtós Bertalan I.
- 86 kg Gyáni János III.
- 1992 Olimpia Barcelona
- 95 kg Kovács Antal I.
- 65 kg Csák József II.
- 71 kg Hajtós Bertalan II.
- +95 kg Csősz Imre III.
- 1993 Világbajnokság Hamilton
- 95 kg Kovács Antal I.
- 71 kg Hajtós Bertalan II.
- Ki volt az első éremszerzőnk az Olimpián:
63 kg Tuncsik József 1976 Montreal III.
- Milyen ismertebb iskolák voltak a jujitsu iskolán kívül:
Tai-jitsu, wa-jitsu, torite, jawara, komiuchi, kogusoku, hakuda, shubaku
- Az egyes jelentősebb stílusok jellemzői:
Tai-jitsu – erős stílus, a küzdelemben az erő fontosságát helyezte előtérbe.
Jiu-jitsu – lágy művészet, gyakorlatot jelentett. A lágyság itt az utánaengedést, a körülményekhez való alkalmazkodást jelentette.
- A jiu-jitsu két legjellegzetesebb iskolája – ryuja (útja) melyből a legtöbbet használt a Kodokan Judo kialakításához:
Kito Ryu, Tenshin Shinyo Ryu
- Ki volt Jigoro Kano mestere:
Fukuda, a Hadművészeti Intézet mestere volt.
- Mi volt a célja Kanonak a harcművészetek tanulmányozásával:
Jigoro Kanot az a cél vezérelte, hogy újra „életre kelti” Japánban ezeket a harci művészeteket, bízva abban, hogy nagy szolgálatot tesz majd ezzel a mindenfajta testmozgástól elszokott népnek.
- Magyarországon járt híres mesterek akik edzéseket, illetve edzőtovábbképzéseket tartottak:
1906-ban Sasaki Kichisaburo.
1966-ban a Kodokan Intézet két ismert szakembere, Toshiro Daigo és Murai edzőtovábbképzéseket tartottak.
1968-ban a 9 danos Shosei Hamanónak, az akkori Japán Judo Szövetség elnökének vezetésével a Japán válogatott. Köztük volt az olimpiai és világbajnok Inokuma, valamint a holland Geesing tokiói nagy ellenfele, Kaminaga is. Anton Geesing (Anton Giszing) is tartott edzőtovábbképzést.
1971-ben Hiromi Tamita, Mahito Ohgo, Matsumoto és Kaminaga, a Japán válogatott akkori főedzői.
Hosszabb időt töltött az akkori magyar válogatottnál Ecuo Anzai mester 1976-ban.
- Mik az úgynevezett dobáskörök:
A tori egy technikai elem befejezését az uke védekező pozíciójának megfelelően alkalmazza. Egy dobástechnika minden egyes védési formájához kapcsolódik egy-egy technika, vagy egy newazában való befejezés.
- Mi a Budo:
A harc művészete, útja. A hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. A mai Budot a következő ágazatok alkotják: kendo, judo, aikido, karate-do, kyudo, iaido, naginata-do.
- Mi a Bushido:
A harcos útja. A japán szamurájok íratlan erkölcsi kódexe, amely még ma is mélyen gyökerezik a japán ember életében.
- Mi a „kappo” vagy „katsu”, mikor alkalmazzák és mi a lényege:
Az újraélesztés művészete, életrekeltés. A különböző préselések, főleg fojtások következtében beállott eszméletvesztés, ájulás esetén alkalmazzuk. Lényege: erőteljes nyomás a mellkasra és a hasi tájra. A szabályos légzésritmus megindulását segíti elő.
- A Kodokan Intézet által kialakított Judo rendszer felépítése:
Nage waza |
dobástechnika |
Tachi waza |
állástechnika |
Sutemi waza |
vetődéses technika |
Katame waza |
rögzítés technika |
Ne waza |
földharc technika |
- A nage waza alcsoportjai:
Te waza |
karral illetve kézzel végrehajtott dobások |
Koshi waza |
csípővel végrehajtott dobások |
Ashi waza |
lábbal végrehajtott dobások |
Ma sutemi waza |
vetődéssel hátra végrehajtott dobások |
Yoko sutemi waza |
vetődéssel oldalra végrehajtott dobások |
- A katame waza alcsoportjai:
Osae waza |
leszorítás |
Shime waza |
fojtástechnikák |
Kansetsu waza |
karfeszítés technikák |
Sangaku |
háromszögtechnikák |
- Mi a Gokyo:
A dobástechnikák öt csoportra osztása, csoportonként nyolc dobással.
- Mit jelent a Gokyo no Kaisetsu:
A negyven dobás besorolása ötféle nehézségi fokozatba.